* Másnap*
Épp tettem be a mosásba a kólás pólómat (oké, mostantól
kedvenc pólóm), mikor megszólalt a telefonom.
A kijelzőn 'Harry' villogott. Gyorsan felkaptam és reggeli,
rekedtes hangon beleszóltam:
- Háló?!
- Jó reggelt!- köszöntött vidáman.
- Szia- mosolyogtam magamban
- Mit csinálsz ma?- kérdezte feldobottan
- Ülök itthon, és valamivel elfoglalom magam.
- Rendben, akkor ezt a tervedet azonnal vesd el!- fülig ért
a szám, amikor ezt kimondta.
- Oké, megetettem.
- Rendben. Szuper. Egy óra múlva ott vagyok. - közölte
Gyorsan végig néztem magamon, hogy hogy festek. Egy szó:
BORZALOM.
Össze-vissza álló haj, Snoopy-s pizsi... Hát rendben. Akció
indul!
- Okés!- közöltem vidáman, és letettük a telefont.
Rendben. Hát akkor elkezdtem megfésülködni, fogat mosni és
ruhát keresni. Az első kettő könnyen ment, de a ruha
kereséssel gondom akadt.
Végül ez akadt a kezembe:
És végre elfogadható látványt nyújtottam...
Épphogy felkaptam már csöngettek is.
Hát, sajna apum beelőzött... Ő nyitott ajtót. Épp Harry-vel
beszélgetett (Harry a küszöbön kívül, ez nem tetszett), én pedig
odaperdültem apu mellé.
- Szia - köszöntöttem Harry-t - Oké, látom már megtörtént az
ismerkedés- mondtam mosolyogva
- Igen - felelték egyszerre. Apum komolyan, Harry pedig
vidáman.
- Mehetünk? - kérdeztem Harry- től miközben odaléptem mellé.
- Hova is?- tette fel apum a kérdést
- Sétálni a parkba - felelte Harry mosolyogva, és láttam
rajta, hogy nyugtázta apu aggodalmát.
- Kocsival?- nézett a mögöttünk álló csodaszép autóra.
- Hát igen, addig elmegyünk, mert nem akarom, hogy Kó...
Ööö, Nicol elfáradjon máris- miközben majdnem kimondta a becenevemet apum
előtt, lehajtott fejjel mosolyogtam egyet.
- Hát rendben- apu érezte, hogy minden rendben van, és az
arca is kicsit meglágyult.
Tátogtam és „köszi” félét apunak, ő pedig alig észrevehetően
bólintott.
Harry-vel elindultunk a kocsi félé, én pedig visszanéztem egy pillanatra. Apu már bement. Juppi :) Ez azt jelenti, hogy Harry kezdi elnyerni a tetszését.
És úristen! Nekem csak most esett le, hogy mi randira megyünk! Harry Styles és én! Én és Harry Styles! EGY RANDIN!
Udvariasan kinyitotta nekem az ajtót, én pedig vigyorogtam egy sort.
- Apukád kedvesnek és aggodalmasnak tűnik.- mondta vigyorogva miközben épp váltott.
- Ühüm... Kedvel téged, mert miután elindultunk a kocsihoz, bement és az ablakból se figyelt.
- Ennek örülök!- nevetett fel.
Miután leparkoltunk és kiszálltunk rögtön körénk gyűlt vagy 10 tini lány... Inkább hagytam, hogy megtörténjen a fotózkozkódás, autogramosztás... Miközben álltam a lányok tekintetét, percenként néztem a telefonomra, hogy ne vegyem észre őket. Áhh. Félek ezektől a lányoktól.
- Bocsánat, mehetünk- nyomott egy puszit az arcomra, amitől éreztem, hogy a fejem rák vörös lehet.
Miközben sétáltunk, beszélgettünk, nevettünk mindenki minket vetett felén egy-egy pillantást.
- És mit szeretnél ma még csinálni? - kérdezte, miközben rákulcsolta kezét az enyémre.
Emiatt kicsit késve válaszoltam, de a kezünkre direkt nem néztem oda.
- Hát, őszintén nem tudom. - válaszoltam végre, egy igen "értelmes" mondatot
- Fázol- kérdezte mosolyogva
- Egy picit.- mondtam, mert tényleg fáztam. Hát igen, ismét egy kicsit sötétebb lett.
Harry gyorsan lekapta pulcsiját, és ráterítette.
- Haza kéne menned...- mondta szomorúan
- Miért?- kérdeztem megrémülve.
- Apukád miatt.
- Ó rendben...- értettem egyet.
A házunk előtt Harry-től kaptam egy 'jó éjt Kólás lány" puszit. Mosolyogva mondtam apunak, hogy minden rendben, és fáradt vagyok.
- Kedvelem ezt a Harry gyereket.- mondta vég szóként apu
Gyorsan felmentem lekaptam a ruhámat, fogat mostam és átvettem a pizsim.
Érkezett egy új üzim:
Harry: Holnap fél hétre érted megyek
Fülig érő szájjal aludtam el.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése