12. rész

*Harry szemszög*

Én már előbb fent voltam, Nic pedig a karomon aludt. Egy csomót gondolkoztam ezen a turnén. Nagyon nagy lehetőség... De itt van Nicole, rá pedig nem tudom ki vigyázna. Mármint, nem tudom, hogy ellenne, csak, hogy vannak-e rokonai a közelben. És 2 hónap? Rengeteg idő. Nem tudom. Nagyon zavaros volt minden.

- Jó reggelt- motyogta reggeli hangon

- Jó reggelt- pusziltam bele a hajába- Milyen volt a film?

- Aranyos, kár, hogy nem láttad- dörzsölte meg a szemét.

- Aludj még vissza nyugodtan- simogattam meg- korán van

- Pontosan?

- 8 óra.- néztem rá a telefonomra

- Mmmm... Rendben. Elmegyünk moziba?- kérdezte hirtelen

- Nem elég neked egy hatalmas plazma a nappaliban?- kérdeztem mosolyogva

- Nem. – válaszolta elhatározottan

- Hát jó. És mit szeretnél megnézni?

- Nem tudom, csak üljünk be valamire. Felőlem választhatsz te is.

Hamar elkészültünk, és indultunk.

Én választottam filmet, találomra... Hát ööö... Nic egész végig fél szemmel nézte a horrort, és ezt motyogta: legyen már vége, legyen már vége, legyen már vége

Mikor kiértünk a moziból egy erőset belém ütött, de persze nem fájt.

- Ha még egyszer elhozol egy ilyen filmre, én esküszöm kinyírlak

- Most miért? Tök cuki voltál. Főleg mikor hozzám bújtál, és úgy nézted.

- Igen, az mentett meg- mondta mosolyogva

Bevittem Nicole-t az édesapjához, én pedig vad szívveréssel mentem Paulékhoz.

- Sziasztok- nyitottam be

- Helló- mondták mind az öten egyszerre.

- Renden srácok- kezdte Paul mikor leültem- mire jutottatok?

- Én Danivel megbeszéltem. Mondta, hogy mehetek, nyugodtan.

- Rendben. Zayn?

- Perrie elengedett, neki úgyis zsúfolt lesz ez a két hónap.

- Értem. Szuper. Louis?

- Elengedett. Ő is elég elfoglalt lesz.- Paul csak megmosolyogta, és hozzám fordult- Harry?

- Én nem mondtam semmit erről Nicole-nak. – ezután vettem egy mély levegőt, és kimondtam- De mehetünk! Vár ránk Európa!- mondtam ki nehezen

- Ez a beszéd!- csapta össze a tenyerét. - Köszönöm fiúk! Nagyon jó lesz, ígérem.- felálltunk és pacsiztunk egyet. Átbeszéltük még a turné-tervet meg mindent.

Elmentem Nic-ért a kórházba, és miközben utaztunk, próbáltam összerakni a fejemben, hogy hogy közöljem vele.

- Nicole leülhetnénk kicsit beszélgetni?- a pulzusom az egekbe szökött annyira ideges voltam.

- Persze- válaszolta mosolyogva

*Nicole szemszög*

Nem tudtam Harry mit szeretne, de elég komolynak tűnt.

- Figyelj- kezdtem aggódni kicsit, amiért ennyire nagyon komoly- Tegnap is és ma is arról volt szó Paulnál, hogy- nagy levegőt vett- hogy... turnéra kéne mennünk Európában.

- Turnéra?- szaladt fel a szemöldököm, de persze örültem- De jó, örülök!- mosolyodtam el végül- És mikor indulnátok?

- Holnap...

- Wow! És mégis mennyi időre- Harry lecsukta a szemét, és úgy mondta

- Két hónap.

- Azta. – ez hosszú idő. Meg sem bírtam szólalni. Nagyon örültem, de még is szomorú voltam, hogy itt hagy 2 hónapra

- Haragszol?- kérdezte félve

- Jaj nem, dehogyis- öleltem meg- Örülök! Csak hozz ajándékot- nevettem

- Mindenképp- mosolygott- Csak attól félek, hogy egyedül leszel

- Dehogy leszek! Majd találkozom a lányokkal, ha ráérnek, áthívom Becky-t. Sőt még van egy másik barátnőm is. Elleszek én. Ne félts- adtam neki egy biztató csókot

- Köszi, hogy így reagáltál.

- Miért, hogy reagáltam volna? Sírva kifutok a világból? Ne hülyíts már- nevettem fel

Mikor ezt lezártuk, csináltam két,  jó meleg forró csokit, és felvittem.

- Harry, te össze vagy pakolva két hónapra?- támadt fel bennem a kérdés. Ebben a 2 napban, soha nem láttam pakolni, pedig mindig együtt voltunk.

- Jézusom!- gyorsan letette a forró csokiját és felpattant.

- Ahh- keltem fel én is az ágyból

Végül fél kettőre készen lettünk.

- Mikor indul a gépetek, és hova?- álltam fel a földről

- Fél9-kor, Bulgáriába

- Rendben- megcsókoltam, és már feküdtünk is le aludni. Hullák voltunk, úgyhogy kb. 2 perc alatt elaludtunk.